Egy lépéssel közelebb a életem satujához

Ma voltam az egyetlen hazai legyes boltban, s átbeszéltük a rendelkezésre álló lehetőségeket. Nem is gondolná az ember, hogy hány módon lehet egy horgot befogni a satu pofái közé. Annak ellenére, hogy itthon nem tömegsport a legyezőhorgászat , a kínálat a satuk terén nevezhető lélegzetelállítónak.

Mint a múltkor már megírtam, egy C felerősítésű "rotary" satum van ami nem a minősége miatt szorul háttérbe. Kolos fiam is beáll a légykészítők táborába, így ha én is szeretnék kötni kell egy másik satu is. Engem is elkapott a fertőző konzumidiotizmus, egyre magasabbra tette a lécet és végül már egy  használt 1500-ös Lada árából kerestem satut magamnak.

A listámon szerepelt egy tvrdek rotary satu, de ennek a befogási módjától kicsit idegenkedem. Ennél a satunál nem is beszélhetünk igazából satupofákról, hanem egy tűfokról amibe be kell fűzni a horog hegyét majd beszorítani a csavarral.

Tvrdek Rotary Vice

A listán szerepel a Reznetti Traveller Series Vise satuja, ugyan abban az árfekvésben plusz 30 éves garanciával. Ami kissé elbizonytalanított, hogy az USA-ban érvényesíteni a garanciát nem egyszerű, olcsó és akár hosszú hetekig, ha nem hónapokig tart. Ha nem is ez a márka a légykötők egyetlen álma, azért többen megsimogatnák...

Reznetti Traveller Series Vise

Aminek nagyon tetszett a befogási módszere az a következő cseh satu volt. A képen látható karral lehet a pofákat nyitni és zárni, s a satu pofája eléggé elvékonyodik, hogy be lehessen fogni a kis horgokat. De sajnos ennek nincs talpazata, így mindig asztallapra kell fogatni a satut s nincs rotary funkciója sem.

egyszerű tvrdek satu

S ekkor jött az egyik fórumtársam megmentő ötlete. A megoldás a régen még "szomszédos" Csehországból érkezik...

szintén Tvrdek

 Az internetes barangolásaim során láttam néhány olyan oldalt ahol a felhasználók vagy a szakújságírók tesztelték, rangsorolták a satukat. Aki szeretne tájékozottabb lenne, keresse fel az alábbi oldalakat.

http://www.hatchesmagazine.com/reviewCat/1

http://www.flyfishohio.com/Vise%20Review%201/Fly_Tying_Vise_Shoot-Out.htm

http://www.flyfisherman.com/2012/08/27/the-best-vises/

Légykötő satu kellene...

Három éve vettem az első satumat a Kalandban és igen jól kiszolgált. Aki az első legyeit köti annak csak ajánlani tudom, talán a  legjobb ár-érték arányt képviseli a piacon. Sajnos a fejet lassan kikezdték horgok, már nem tökéletes a "micro" nimfákhoz és száraz legyekhez. Közben a kisebbik fiam is rászokott a légykötésre , így én kiszorultam az asztal mellől. Csak akkor jutok a fontos szerszámomhoz, ha már elunja a kötést.

jó szolgálatot tett az első satum

Elérkezettnek érzem, hogy magasabb szintre lépjek.... Ha a légykötő tudásom még nem is érett meg, de a lehetőséget meg szeretném adni magamnak, így keresek egy jobb talpas satut ( ha van duális rendszerű : talpas és/vagy C típusú ). Kérem írjátok meg, hogy TI mit és MIRE használtok, így talán nemcsak nekem hanem másoknak is segítetek kiválasztani az ideális új satut.

Köszönöm.

Véget ért a pisztráng szezon

Azt hiszen egész életemben emlékezni fogok erre a szezonra. Biztosan sokan nem értették mikor közel másfél évtized után lehetőséget kaptam az élettől, hogy egy évig a családomnak és a hobbimnak éljek. Mindenem megvolt 2013-ban: szerető család, szabadidő és kényszerektől mentes szabad élet. Rengeteg időt töltöttem a gyerekeimmel és feleségemmel, s mikor nem tőlük "raboltam" az időt, akkor horgásztam.

Országjárásom során kiderült, hogy akár már 2 kéz is kevés lenne összeszámolni a hazai pisztrángos vizeket, bár azért vannak olyan vizek melyek csak nyomokban tartalmaznak sebest. Sajnos az új halászati törvény végrehajtási rendelete felpuhult, maradt a lehetőség az arasznyi sebesek lemészárlására. Enyhe vigaszt nyújt, hogy a tilalmi ideje növekedett s lassan felzárkózunk a szomszédos országokhoz.

Idén sikerült horgásznom néhány alkalommal külföldön, s nem csak a jobb körülmények az okozói az égbekiáltó különbségeknek. Itthon is van olyan víz, ahol közel ugyan olyan, ha nem jobb eredményeket lehet elérni. Persze itt a vasszigor és a gazda állandó figyelő tekintete akadályozza meg a magyar embereket, hogy felzabálják a jövőt.

Másfél éve kalózkodtam egy kis patakon, mely rejtve maradt a vizslató tekintetek elől. Bízom benne, hogy lesz eredménye és néhány év múlva már látni lehet majd ott is ívó halakat. Idén a szezon zárását erre a vízre terveztem, az új halászati törvény már lehetőséget biztosított erre.

egy ismertebb szakasza a pataknak

A szezon utolsó napját tehát ide terveztem, s másnap már a budapesti dugó várt mert újra munkába kellett állnom. A kontraszt hihetetlen volt. A szezon utolsó halát egy olyan medencében fogtam, melyben szerintem évtizedek óta nem horgászott senki. Pontosítok: szerintem évtizedek óta nem fogtak ott sebes pisztrángot. Hihetetlen érzés volt állni a medence vizében s fárasztani azt a halat, s amire már két éve vártam ! 

nimfára

a szezon utolsó hala

Életem egyik legfontosabb vad pisztrángjával ajándékozott meg a természet, remélem szépen leívtak az mostani őszön s benépesítik a patak teljes hosszát.

Újra a Sión, bónuszhal a légyen

Már közeledett a munkába állásom napja, ezért erőltet menetben kerestem fel a kedvenc horgászvizeimet. Idén remek horgászatokban volt részem ezen a csatornán, s a városi szakasz is szép halakat adott, így egy esős nap után Siófok felé fordítottam a ménest.

Reménykedtem benne, hogy nem lesz végig szikrázó napsütés mint a reggeli indulásnál, de sajnos ez nem jött be. Miután leparkoltam az autómat, szembesültem a kristálytiszta vízzel a városi szakaszon  és a közmunkások hadával mindkét oldalon amint motoros kaszával "aratnak".  Mindenki lát mindenkit, s ráadásul iszonyat zaj, s mozgás a parton.

kristálytiszta víz

Makacs gyerek vagyok, s a botom is új...így sikerült majd egy fél napot szenvednem a csatorna partján, s mindössze két kis siheder domit fognom. Azt hittem ebben a kristálytiszta vízben majd az új és drága microbait bogaraim megadják a sikert az élethű mintázatukkal. Hát ez sem jött be, mint ahogy a felkínált legyek sem....

pici domi

Gondoltam átnézek a kikötőbe, hátha beálltak már a sügerek. Fogtam is egy hínárfolt széléből 5-6 darab átlagos kis vitézt, de nem igazán villanyozott fel az eset.

jövőre ezt a méretet MINDENKINEK vissza kell dobni !!

Gondolkoztam merre menjek tovább, sügerekre vadásszak néhány közeli kikötőben vagy elő a gázlót és irány a csatorna maga? Az utóbbi mellett döntöttem, s elporoszkáltam Siójutig. Mindenütt apró domik cikáztak, csak néhány példány érte, haladta meg a 20cm-t. Fogtam belőlük párat, de ekkor sem voltam elégedett, valami nagyobbra vágytam. Pedig nem kenyerem a nagyravágyás , ezt többen is tudják rólam.

A parton haladva egyre lejjebb jutottam, már elhagyta Siójut határát is mikor egy csapat kárászra (?) lettem figyelmes. Valamit szedegettek a felszín közelében, nem is láttam én eddig ilyesmit ( nem mintha ez jelentene valamit, még csak 3 éve horgászom igazán ). Gondoltam itt az idő megfogni léggyel életem első kárászát. A csapatot megkerülve alulról cserkésztem be őket. A négyes botomra egy kis fekete nedves légy került 14-es méretben. Gondoltam, ha a "kárászok" nem veszik fel akkor jó lesz a légy a domiknak is. Fogtam is belőlük néhányat mire elérkeztem arra a helyre ahol a "kárászok" szedtek.

Harmadik dobásra után éreztem, hogy elnehezedik a felszerelés és a bevágás után perecbe hajlik a kis négyes. Azt hittem egy komolyabb domiba futottam bele, majd látom egy pillanatra a hátát és már örültem is a "kárászomnak". Csak mikor már sikerült "megszelidíteni" Őkelmét akkor esett le a tantusz, hogy életem első pontyát fogtam legyezve !!! 

meglepetés mindkettőnk részéről :)

életerős, helyi szaporulat

a tettes és az áldozat

Balatoni sügerek

Egyre több sügér él a Balatonban köszönhetően a tiszta víznek és az angolnák visszaszorulásának. Sajnos egyre kevesebb helyen lehet gyalogszerrel azokat a frekventált parti helyeket ahol ezek a kedves kis ragadozók csapatostól kergetik az ivadékhalakat.

Igyekszem nem lovagolni a témán, de számomra elfogadhatatlan az a helyzet, hogy egyre több helyen zárják el a horgászok elől a parti vizeket. S nemcsak a vitorlás kikötők hibásak ebben, hanem egyre több horgász kikötő is beáll ebbe a sorba. Nem értem, hogy mi alapján zárják el a horgászati lehetőséget a vendéghorgászok elöl? Mi ugyan abba a "kasztba" tartozunk! Nem láttam még olyat, hogy vendéghorgászok lopkodnak csónakot ... Más érték amúgy sincs egy horgászkikötőben. Arról már ne is beszéljünk, hogy a vitorlástulajdonosok többsége is horgászik a saját kikötőjében, így abszolút értelmetlen a horgászat tilalmáról beszélnünk.

Visszatérve a sügerek horgászatához... Két hétvégén sikerült 3 kikötőben is kergetnem a halakat ( köszönhetően vitorlás ismerőseimnek ) s minden bizonnyal bőven 100 darab felett fogtam, így volt köztük sok 20-30cm közti példány. Két felszerelést is "teszteltem" ezeken a hétvégéken. Az első napon a kis pulse volt nálam 6-os nanoval, főleg a Berkley zöld nimfája volt a csali. Ekkor fogtam a darabosabb halakat.

A következő alkalommal az új Sakura UL botom volt a társam, s a kis Daiwa Lexa-n pedig 4-es nanofil zsinór fityegett. Evvel az érzékenyebb felszereléssel sajnos több volt a kis sügér, de azért beestek a darabosabb sügerek is. Sajnos a délutáni pecát elrontotta a szél, mely addigra felkavarta lassan a kikötő vizét is, így rontva a szapora peca lehetőségét. Ebben a kikötőben csónakból is horgásztam, s vicces volt látni mikor a felszínen elhúzott csalimat kikövette egy 30-40 egyedből álló raj ( a vitorlások alól törtek ki a sügerek és habzsolták a babahal rajokat). A csónaknál megfogtam belőlük egyet, majd a többiek beálltak a csónakom alá. Majd tizet megfogtam belőlük gyorsan mire leesett a csapatnak, hogy nem veszélytelen a csónakom alatt tartózkodni :).

a túra hala 

az átlag az első napon

itt összeívtak a gömbhalak a csapókkal

csendélet

jóllakott ovodás

szép sötét színekben pompáznak

nagy élmény ezzel a bottal a horgászat

2013 - Hernád

Minden évben nagyon várjuk a hernádi találkozót, ahol a  fórumtársaimmal tölthetek el egy önfeledt hétvégét. Ezen a hétvégén nem volt tökéletes az időnk, frontok jöttek és mentek ami igencsak igénybe vette a halak szervezetét is. Ennek ellenére hittem , hogy fejlődtem annyit egy év alatt ami  elegendőnek bizonyul majd e nehézségek leküzdésére.

Ebben az évben a Hernád kb 50-60cm-rel magasabb volt, de nem volt gond sem a hőfokkal , sem a tisztasággal. Sajnos a folyó nem fedte fel minden titkát előttünk: a balinok szinte eltűntek az előző évhez képest, míg a domik is apátiába zuhantak. Pénteken legyezve csak egy kis domit sikerült fognom, de pergető társaim sem fogtak sokkal többet :(.

Szombaton én külön utakon jártam, s a Sajót szórtam meg a kis fahalakkal. A Sajón elég szépen fogtam a domikat, de a nagy halakkal továbbra is adós maradt a folyó. A nap során többször eleredt az eső, de a szuper gázlóm és a hozzá való kabát megmentette a napomat. 

Muhi

Hernád völgy

jön a vihar

...

az első halam , sajnos ez volt az átlag

Ő volt a nap hala

Vasárnap még volt egy  kis időnk így beálltunk legyezni egyet az egyik híd alvizére. Itt sikerült néhány domit fognom, de nem sikerült 30cm fölé jutnom. Mivel az egyik sodrós részen paducok villogtak a fenéken, átálltam kis nimfákra és próbáltam néhány padrót megakasztani. Negyed óra múlva kapásom volt, s igen jól küzdött a halam. Hittem, hogy sikerült egy szép paducot kilegyeznem, de "sajnos" csak egy 25-ös domi csábult el a fenéken görgetett kis nimfámra.

Sebaj!!! Jövőre is kellenek célok, addigra tökéletesítem a cseh és francia nimfás technikámat.

Mea culpa

Ez a nyár nagyon hosszú volt, s többnyire a gyerekeimmel töltöttem a tervemnek megfelelően. Bejártuk az ország nyugati felét, s természetesen nálam volt vagy a legyes vagy az UL pergető cuccom. Sajnos többször elmaradt a fényképezőgépem s a telefonomat sem akartam újra kockáztatni. Ezért a horgászataim többségéről 1-2 fénykép, sőt néha még ennyi sem készült el. 

Minden élmény itt van beégetve az agyamba, s remélem minden megfogott és elengedett hal beszámít majd a végelszámolásnál :). Ígérem lassan összekapom majd magam, s készítek néhány beszámolót... Nehéz lesz a sok élményt rendbe rakni a fejemben majd írásba önteni. 

Tapolcai nyaralás

Minden este mentünk etetni a halakat a tóhoz, melyben a kis fürge cselék mellett hatalmas amurok és koi pontyok élnek. Azért akad néha egy kis meglepetés is ha valaki jobban odafigyel. 

A tóban mellesleg tilos a horgászat, s a patakban sem lehet horgászni mivel nem halászati vízterület. Van egy rövid szakasz a 71es főút alatt a Balatonig, amit meg lehet horgászni balatoni éves vagy napijegy birtokában. Itt többnyire sügerek élnek, s bele lehet szaladni domolykóba is. Sajnos a növényzet nagyon felnőtt a lassan áramló vízben, így itt nem álom peca várja az eltökélt horgászt.

Az Adovány júliusban

Döglesztő júliusi meleg, már a szúnyogok is elvonultak a tűző nap gyilkos sugarai elől, csak két "idióta" sétál a csatorna partján.  Sajnos most csak egy fél napunk volt a horgászatra és a hajnali indulás is jócskán elcsúszott, azért reménykedtünk néhány nagyobb halban.

"valaki" szorgalmas...

elvinnie már nem sikerült

a kavicspad tartja a domit

az egyik izgalmas alámosást sajnos "rendbe" hozták

a sásban és a zöld vízinövények közt laknak a halak

tiszta a víz

a gázlóm neoprém védője alól kerültek elő

alig volt árnyat adó felhő

jól gázolható

átlag domi

nedves legyekre volt a legtöbb jelentkező

A horgászat során egy nagyobb példányt láttam ( talán 40+ ) amire sikeresen dobtam is egy kisebb (12-es ) nedvest. A koma komótosan le is szedte, de akasztás után elment a legyemmel. Gondolom nem sikerült a csomó tökéletesen. Míg a kisebb halaknál ez nem tűnt fel, addig ez a komolyabb példány azonnal vitte a legyet...

rengeteg halat fogtam, harminc felett

Szomorú véget ért ez a túra... az alábbi kis domi "fárasztása" közben a kis CTS-em harmadik tagja sajnos megadta magát. Nem is értettem elsőre a dolgot, mivel soha nem nimfáztam vele, így nem egy korábban szerzett sérülés ( a botnak csapódó nehezebb nimfa ) miatt adhatta meg magát a felszerelés. 

hát nem egy bottörő méret, de mégis :(

Persze ilyen balesetek mindig , mindenkivel előfordulhatnak, de nekem lassan ilyen apróságokból elég szépen összejött az elmúlt hónapokban. Itt az ideje átgondolni mit kellene másként csinálnom, hogy csökkentsem a hasonló balesetek számát. Úgy gondolom ebben az esetben nem hibáztam, de kezd kicsit frusztrálni a sok apró esemény...

Mikor megpróbálja az ember visszaszerezni az önbecsülését

Vissza akartam szerezni az önbecsülésemet a kádártai "betli" után, nekem D1 lassan hazai pálya lesz. A múltkor úgy jöttem el, hogy eláztattam egy E7-es telefont s a szép halaimról csak az agyam legmélyebb bugyraiban van elmentve néhány kép. Legyezni készültem az I.-es tavon, s vittem a belly-boatomat is. 

A hídról már láttam a sügereket, de az amurok már nem álltak egy csapatban. Elsősorban most rájuk készültem, még kötöttem "zöld hínár" legyet is festett vadkacsa és marabu tollakból. De mielőtt vízre szálltam, nem tudtam kihagyni néhány dobást a pergető botommal. Néhány dobás után sikerült is egy szebb halat kiimádkozni, amit most szó szerint kell érteni. Erről a hídról ez volt az első komoly halam, s aki már fogott innen az tudja, hogy nem egyszerű feladat feszesen tartani a zsinórt, irányítani a halat miközben lekászálódunk a műtárgyról.

jól indult a napom, a csali egy Berkley worm

 A bellyben eltöltöttem több mint egy órát, veszettül dobáltam a múltkor bevált poppereimet, de előkerültek a féreg és kishal utánzatok is. Nem volt jelentkező a legyeimre, még az amurok sem szántak meg. De tudtam, hogy a halak ott vannak, bent bújtak a nád fedezékében. A II-es tavon kikászálódtam a hascsónakból és mint a csiga ki cipeli házát, visszacaplattam az autómhoz. Megint kiosontam a hídra és láttam egy szép halat a híd árnyékában vadászni. Sikeresen átvertem az előző módszerrel, s néhány fotó után útjára engedtem a halamat. Nem akartam még egy telefont tönkre vágni, ezért most csak parti képeket készítettem :).

Az amurok mellett a múltkor láttam egy vörösszárnyút is szedegetni a felszínről, hatalmas példány volt. Neki külön kötöttem egy teltebb fekete legyet, s nagyon örültem amikor újra megpillantottam. Előkaptam a legyes botomat ( csak a #8-as volt velem aznap ) és szép lassan becserkésztem a komát ( megint csak a hídról) majd elé dobtam a legyem.  Rástartolt a beeső csalimra s én meg szépen megakasztottam. Újra ugyan az a móka, tartsd feszesen a legyes zsinórt miközben le kell kászálódni a hídról.

vörös?

a vörösből estére jászkeszeg lett

Nem vagyok egy halbiológus, közöm sincs a különböző keszegfélékhez, de erre nincs is igazából szükségem mivel egyetlen halat sem viszek el soha.  Estére a nagy vörösszárnyúm egy termetesebb jászkeszeggé változott, pedig nem volt a közelben egy hercegkisasszony sem aki megcsókolta volna :). 

Még meglátogattam a kis II-est és a III-as néhány stégjét, ahol fogtam egy kisebb példányt a lassan "védjegyemmé" váló kis Manns gumihallal, s két nagyobb példányt a már bevált féreggel is.

egy csónak alól féreggel fogott utolsó halam 

Jó kis napot zártam: fogtam pergetve 5 fekete sügeret, melyből kettő igazán kiváló egyede volt fajának, s legyezve egy darabosabb jászkeszeget. Mivel időben odaértem a fiamért ezért sem Ő, sem Adrienn nem orrolt meg rám, mindenki boldogan futott neki a nap utolsó szakaszának :).

UI: elnézést azoktól akik asztali monitoron nézik a képeket, már nincs kedvem átszerkeszteni a fotókat

felszerelések:
Daiwa Megaforce Jig  2-14gr 240cm, Zauber 2000, nanofil 0,08, Berkley worm, Manns 4,5cm

G-loomis Native Run GLX #8 9f, #8WF, fekete nedves légy

Kádárta 1.0

Már évek óta el akartam menni Kádártára, sok nagy halnak a fényképe a különböző oldalakon csábítóan hívogatott. A szakadt vitorlámat levittem Kenesére, majd irány Kádárta. Arra fel voltam készülve, hogy itt kevesebb feketesügér van, de az átlagos méret sokkal nagyobb.

Beszélgettem a halőrrel aki szerint amióta el lehet vinni a halat, sokan direkt azért járnak ide, hogy a megfogott halakat a saját tavaikba telepítsék. Az infója szerint volt mikor egy tucatnál több horgász jelent meg halszállító furgonnal, mert így gyakorlatilag fillérekért lehet anyahalakhoz jutni. Persze itt is élnek nagy amurok, így alig van utánpótlása, szaporulata a sügereknek.

Ezért volt meglepő, hogy második dobásomra egy helyi szaporulatból származó kisebb példányt sikerült megcsípnem ( mondanom sem kell...Manns kis gumihal :) ). Sajnos a kép pocsék, de mivel ez az első kádártai halam, ezért ennek itt a helye.

első kádártai halam ( bocs a képért )

Több nagy példányt is láttam, de a D1-es szabály itt is érvényben van: ha te látod akkor már Ő is lát téged...s ekkor már b...od. Két kolléga is csapta rendesen a vizet, ez sem javította az esélyeimet.

Ellenben két hatalmas halat sikerült elcsesznem... Két kisebb példányt próbáltam egy worm gumicsalival becsapni, melyet egy szikla takarásából pöcköltem közéjük, de érdeklődésen kívül mást nem értem el. A harmadik dobásra kivágódott egy hatalmas test és elragadta a férgemet. Biztosan túl hamar vágtam be, mert csak 2 mp-ig volt meg a kapcsolat :(.

Ezek után már olyan helyekre is dobtam, ahol csak sejtettem a halakat. A szikla másik oldalán, ahol volt egy kis szabad hely, leejtettem a kis férget. Akkora fekete hát vágódott ki a semmiből, hogy azonnal tele lett a gatyám :). Azt hiszem átvillant az agyamon, hogy így 4m magasan, két oldalt fákkal semmi esélyem a hal kivételére ( én még mindig nanofil-t használok, nyárra azonban nyolcasra erősítettem ). Bár az is lehet, hogy mindez nem futott át az agyamon, csak egyszerűen annyira hatalmasnak és fenségesnek láttam ezt a koromfekete halat, hogy kikaptam előle a csalimat.

Volt még dolgom Veszprémben, így csak ez a rövid ismerkedős pecára volt lehetőségem. Igyekeztem megfigyelni a halak territóriumát, viselkedését s majd a második alkalommal többet szeretnék ebből a szép vízből kihozni.

Budapesti nyár

Kíváncsi voltam benépesült e már a kis "patakom", ezért mielőtt felvettem volna a fiamat elugrottam meglesni a domikat. A kedvenc legyemet megkötöttem 14-es horogra is ( a húgom elszakadt nyakláncából maradt apróbb átlátszó kisebb gyöngyöm ), ne legyen túl nagy a falat a kisebb példányoknak.

 

Jó volt látni, hogy szinte minden "talpalatnyi" alkalmas helyen domik százai úszkálnak. A felső szakaszon minden ismert mélyebb "gödröt" átnéztem s csak ilyen kisebb halak jöttek. Ellenben a víz most nem volt annyira büdös, s igazán szépen mutatott a tiszta vízben a sok zöldség...

Az osztrák zöld pokol...

Találtunk egy közeli vizet ( 2,5 óra alatt a vízparton vagy ) ahol gyönyörű környezetben ( vannak akik szerint sok az urbánus rész ) sok halat lehet fogni. Ahhoz képest, hogy ez volt az első utunk s nem volt vezetőnk, sok halat fogtunk és sikerült az I-es és II-es szakaszt nagyjából felderíteni. Bennem maradt egy kis hiányérzet, mert az #5-ös botom orsója megsérült így az I-es szakaszon egy #3-as CTS-sel kellett nyomnom. Akasztottam néhány nagyobb sebest ( 40+ ), de közöm sem volt hozzájuk, mind bevitt a susnyásba és leverte magát a horogról.

A horgászat végén derült ki, hogy lehet gázolni ( a napijegy eladó szerint nem ) mely nagyban megkönnyítette volna a pecánkat. Úgy érzem van miért visszatérnem... :).

Közel a Fischa eredetéhez

az alsó részen egy malom ág

Fischa-Dagnitz II

az első halam egy sebes

első szivárványos

a legnagyobb halam kb 42-es

II.-es "urbanista" revír

a zöld pokol Pottendorf-nál