2013. január 7., hétfő

Az első legyezés 2013-ban

Alig jöttem meg az első horgászatról 2013-ban, mikor újra megcsörrent a telefonom. Az egyik kedves fórum társam hívott, s emlékeztetett egy régi ígéretemre, hogy elkísérem az egyik igen kedves vizemre. Kicsit kellemetlen volt otthonról újra elkéretőzni, de minden probléma nélkül kaptam újra kimenőt.

Tamással megbeszéltük, hogy milyen legyeket hozzon magával, mit tapasztaltunk néhány napja, s mit érdemes még magunkkal hozni.

Tamás pénteken pontosan érkezett a megbeszéltek szerint. Furcsa volt első alkalommal találkozni valakivel, akit már hónapok óta ismerek egy fórumról , sőt többször beszéltem már vele telefonon. Tamás vezetett , közben sokat beszélgettünk ( beszéltem :) ), s fel sem tűnt, hogy most ülünk egymás mellett először. Hihetettlen, hogy a közös hobbink ( ki nem találnád... a legyezés) mennyire közel tud hozni olyan embereket akik simán elsétálnának egymás mellett az utcán.

Tamásnak szintén megmutattam az általam legjobbnak vélt helyeket, s reméltem most nagyobb esélyekkel indulunk megfogni az első sebest. Három nap alatt sokat javult az időjárás ( -3C => +6C ) és a víz tovább tisztult.

a fa tövében már fogtam halat ( Tamás felvétele )
az első kép rólam horgászás közben
Több gödröt megnéztünk már, mikor végre megvolt az első kapásom egy olyan gödörből ami még soha nem adott halat ( pedig mindig is ideálisnak tűnt ). Nem lett meg a hal, de második alkalommal már éreztem, hogy ez egy kis sebes lesz. Megjegyeztük a helyet, ide még visszatérünk és Tamásnak ajánlottam a helyet.

Egy csendesebb szakaszon horgásztam tovább ahol megtaláltam a sügereket. Nekem sikerül ebből a gödörből  6 kis csapót kivarázsolni, mind sötétbarna WB-re jött.
első és legnagyobb (Tamás felvétele)

sajnos ez az átlag méret

nem nőnek nagyobbra
Miután én kiörömködtem magam, vissza tértünk ahhoz a gödörhöz ahol a kis sebest sejtettük.  Tamás nimfákkal kezdte ostromolni a halat, volt több kapása is de a halacska nem akart horogra kerülni. De a barátom igen kitartó és jó horgász, nem hagyta magát eltéríteni. Egyre kisebb nimfákkal próbálkozott, s végül egész napi fáradozását végre siker koronázta.

Tamás első hala egy szép sebes ( önfotó)
Nagyon örültem, hogy a vendégem végre hallal távozott erről a csodálatos kis vízről! Remélem amint közeledik a tavasz még több emlékezetes horgászat vár majd ránk.

2013. január 5., szombat

Szezonnyitó 2013

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy lehetőségem volt a szezonnyitót megehteni már elsején. Nem gondolom, hogy nagy áldozat volt alkohol nélkül ünnepelni a Szilvesztert, de csak így volt esélyem eljutni másnap a vízre. A horgászatot összekapcsoltuk egy családi programmal ( a család többi tagja az öcsémékhez volt hivatlos ), így a reggeli indulásból déli érkezés lett...

András barátommal beszéltük meg ezt a pecát, mindketten pergető felszerelést vittünk magunkkal. Tudtuk, hogy -3C hőmérsékletben nem egy örömpeca vár ránk, de menni kellett :) .  Tiszta víz várt minket s a téli vízszint is közel 15 centiméterrel volt magasabban  mint 2012 nyarán.

Andrásnak megmutattam azokat a részeket melyek nyáron a sebeseket rejtették, s most is elég mélynek tűntek, hogy bennük rájuk akadjunk. Azzal vígasztaltam magam, hogy sebesek híján majd vígasztalnak minket a sügerek melyekből mindig szép számmal lehetett fogni.

Sajnos egyik elképzelésem sem vált be. Sem a sügerek, sem a sebesek nem tettek ki magukért. Nekem egyetlen kisebb domit sikerült csak a partra terelnem egy fotó erejéig, különben üresnek bizonyult ezen a napon a víz.

2013 első hala
Sötétedésre értünk vissza, András vígasztalt hogy nem voltam rossz "házigazda" csak ilyenkor télen nem mindig jön be a papírforma.

2013. január 2., szerda

2012 Karácsonya - évzáró


Az idei Karácsony nagy részét vidéken töltöttünk, s hogy ne a TV vagy a kondér előtt töltsem az időm jó részét , gondoltam irány a természet. Sajnos a mérleg nem hazudik, mire hazaértünk jócskán megközelítettem egyéni rekordomat melyet évekkel ezelőtt állítottam fel. Azt hiszem igen kemény tavasz elé nézek, nem szeretnék új szörfruhát venni az idei szezonnyitóra.
Naplemente

Már Szenteste előtt a vízen voltam, reménykedtem hogy az angyalok tartogatnak számomra némi meglepetést. Azt már sejteni lehetett, hogy az időjárás az én oldalomon van, mivel az előrejelzések szerint várható volt olyan nap az ünnepek során mikor a hőmérő higanyszála elérhette a 15C fokos hőséget is ( el is érte kétszer ).

Nem bíztam a véletlenre, a kis St. Croix botomat vittem és apró jig horgokat ( volt mikor a nano végén 5gr-os micro jigg csücsült ). A domiknak a mélyebb gödrök aljában kell lenniük, mert egy fecske nem csinál nyarat ( hiába a meleg, a víz ettől még nem melegszik fel erre a 3-4 napra ).

Minden napra jutott halam, régen volt ennyire adakozó ez a víz....
nem csak a tilalom védi, még mindig úszkál
teljesen más mintázat
  
a legnagyobb domim a mélyből
szépen búcsúzott a 2012
Minden szempontból szépen búcsúzott a 2012-es év tőlem: szép halakat fogtam, s a legszebb arcát mutatta a dombság. Remélem mire tavasszal vissza térek ezeknek a szép halaknak lesz még hírmondójuk....

2013. január 1., kedd

Kedd délután... a Kék Disznó


Nagyon nehéz lesz megírni ezt a kedd délutáni pecát, mert már talán 2 hét is eltelt a horgászat óta. Közben volt egy Karácsony, Mennyből az angyal és egy Szilveszter is. Tudom azért akartam külön bejegyzést írni, mert a délelőtti NFLS-ről egész sokat írtam, s már nem illet bele ez a végtelenül egyszerű és rövid peca.

Hazafelé jövet mindenképpen meg akartam állni a Hajógyári sziget öblénél, mellyel már évek óta szemezgettem, de soha nem került eddig az utamba. Fel kellett derítenem, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben és a leggyorsabban megközelíteni a helyet. Aki ismeri annak ez nem gond, most simán kiröhög. De sok időt és bosszúságot lehet sporolni, ha az ember akár csak egyszer is volt már azon a helyen amit meg akar horgászni. Kezdve attól, hogy simán beengednek-e a területre, mennyire segítőkészek, elnézőek a vagyonőrök stb...

Nekem már a bejáratnál elmondta a srác, hogy az öböl fele még jég alatt van így nem is volt nagy reményem. A vízparton már láttam, hogy az öböl bejáratától már félig ki van olvadva a terület, s az egyik őr megmutatta merre mehetek horgászni és mit kell betartanom. Gyorsan feltettem egy kis Manns gumit s már indultam is ( a gyerekekért is mennem kellett még Budaörsre a suliba ).

A vízben álló stégek mellett volt egy szabad 10-20cm-es szabad vízfelület, ide kellett vertikálisan leengedni kb 1.5m mélységbe  a csalit ( nagyon tiszta volt a víz, látszott a fenék ). Több helyet is végigtapogattam mire megleltem az "aranybányát".
begyömöszölte a 4.5cm-t

a dunai sügerekre jellemző fekete pöttyök

Vagy négy-öt sügér után sikerült fognom egy olyan példányt mely annyira pöttyös volt, hogy már nem látszottak a sötétzöld csíkok a halon ellenben olyan benyomást keltettek, mintha a hal halványkék színben díszelegne. Azonnal beugrott Horgas Béla klasszikus meséje: Mese a Zöld Disznóról ( mindenkinek ajánlom a mesét a zseniális Márkus László előadásában ).
a "kék disznó" :)
Itt a vége fuss el véle...