2016. augusztus 31., szerda

Bosniai kaland ... Ribnik

tökéletes horgászszállás
a látszat ellenére nem érdemes a teraszról horgászni

Minden évben ki kell vennem 2 hét szabadságot egyben, ez a szabály. Nem könnyű megtölteni tartalommal, s hogy mindenki jól érezze magát a családban. Idén a Balkán volt a célpont, de csak egy könnyed, laza ismerkedés erejéig... Két éjszakát terveztünk a Ribniken, majd még kettőt Mostárban mielőtt egy hetet horvátoknál töltenénk. Eredetileg Montenegro volt a cél, csak egy gyorslefolyású gengszter háború elvette a kedvünket.

A Ribnik néhány kilométer hosszú csak, ellenben hemzseg benne a hal és a horgász. Néha korlátozni is kell a horgászok számát, mert vannak olyan frekventált helyek ahol akár egymást akasztanák meg a szakik.

Kolos fiam erre a pecára kapta meg élete első gázló felszerelését , mellényét s örökölte meg a szákomat. Már az elején megbeszéltük, hogy itt nagyon nehéz a peca. A péreket apró szárazlegyekkel és tökéletesen sodortatott nimfákkal lehet becsapni, s ehhez több türelemre van szükség.


Megbeszéltük, hogy mire kell figyelni a horgászat során. Fontos , hogy mikor a vízben gázolunk akkor a légy beakasztva, s folyamatosan a lábunk elé nézünk. Egy hal sem ér meg egy fürdést vagy komolyabb balesetet, ha nem latjuk a medret akkor nem megyünk tovább. Mindig figyelünk arra, hogy Apa felett álljon ha esetleg úszna akkor ki tudjam menteni... csak akkor dobunk ha biztonsággal állunk a lábunkon... stb..



beöltözve, szerelés közben
a koncentráció már rendben
kéz a kézben... első a biztonság

Hiába beszéltük meg, hogy nem egyszerű átverni a péreket azért kicsit görbe szájjal jött ki a vízből az első nap délutánján, mert én fogtam néhányat. Nem volt formában az első napon, sokat kellett bogoznunk a gubancokat vagy újra szerelnünk...( gondolom a Kalandhorgaszbolt most örül , lesz mit pótolnom :) ).



Felirat hozzáadása

reggelente volt 1-1 órám a lodge területén

Másnap egy olyan szakaszra mentünk ahol sok kisebb szivárnyosokat lehet fogni (egy telepről szöknek). Itt már iszonyat ügyesen szedegette a halakat szárazzal, de legnagyobb bánatára egy sem pér volt. Azokat a részeket kerestük fel ahol mindketten biztonságosan tudtunk horgászni. Kolos megismerkedett néhány bunkó felnőttel... Soha nem késő, hogy ismerkedjünk az élettel... Sokan kihasználták, hogy gyerek s beálltak elé horgászni... Persze értetlenkedtek ha szóvátettem.

van aki aktívan van aki passzívan pihen
iszonyat jó éttermet találtunk

míg vártunk az ebédre fogtam néhány sebest... itt szinte csak azok voltak

esténként jött a köd

megérdemelt pihenés

ezekből volt a legtöbb

Úgy gondolom, hogy egy bosnyák kaland ( eltekintve a hosszabb úttól)  az olcsóbb utak közé tartózik amit a környező országokban tehetünk meg, mindenki bakancslistáján a helye...

ps:) elnézést, hogy alig van halas kép...számomra már nem érdekes a halak fényképezése... sajnos Kolos második pérje nincs meg amit most szárazléggyel sikerült megfognia...

2016. március 18., péntek

Drága Matyi!

Soha többé nem hallom amint motoroddal szenvedve mászod meg a murvás hegyoldalt, s töröd meg a békés völgy csendjét. Nem állsz meg mellettem szuszogva, tolod fel a sisakod napellenzőjét. Megjelenésed mint  Kvasztics Fedoré.  Vagy Emir Kusturica filmjeinek hőse áll előttem? Soha nem tudtam eldönteni...

Hogy vannak a halak? - kérdezted.
Hogy vagy Matyi? - kérdeztem.

Már évek óta izgultunk, mi lesz veled. Nem sikerült attól a nagy pocaktól megszabadulni évek óta. Hiába nagy a szíved, ahova mindenki belefért! Hiába a töltötted a friss levegőn életed javát, másra is kellett volna vigyázni drága Matyikám!! Hiányozni fogsz a patak partjáról...

A Gaja-patak elvesztette az őrzőjét...

Nyugodj békében Matyikám!!

2016. március 16., szerda

Jó lesz a Pitralon is ...


Nem bírtam ki.

A naptárban hivogatóan kacsingatott Március idusa, s elkezdtem szervezni egy szlovén túrát. A hónap elején hatalmas esők jöttek, a vízhozam 60m3 / sec-re emelkedett a szokásos 10-15m3 helyett. De én nem izgultam mert tudtam, hogy ha minden kötél szakad a Dreta akkor is jó lesz :) . Egy héttel az indulás előtt Rudi azzal bíztatott, hogy a víz a hétfői érkezésünkre pont jó lesz. Ok, a vízzel nem lesz gond, de pont egy komolyabb lehűlésbe futunk bele.

Mindegy, egy alkoholista sem válogat ha kell a cucc :) Volt katonák mesélik, hogy anno a szörnyen furcsa illatú Pitralon is elfogyott ha sokáig nem jutottak ki. Isten ments, hogy a Szavinját vagy a Dretát ehhez az ikonikus pipere holmihoz hasonlítsam.



Mikor megérkeztünk ilyen gyönyörű napsütésben volt részünk, ám már nem futott 10C fölé a hőmérő higanyszála (hahaha... már évek óta nem láttam hagyományos hőmérőt, csak digitálisat ). Szerintem van olyan fiatal olvasó aki már csak hőmérő appokból tájékozódik.
Felirat hozzáadása



Nekem az első nap egész jól sikerült, a hosszú nimfás botomat ragadtam magamhoz és hamar megfogtam a magam szivárványosait. Nem tartottunk ki sokat egy-egy helyen, alig mutatták magukat a halak, csak sejteni véltük a helyüket. Aztán vagy ott voltak a halak ahol vezettük a nimfáinkat vagy nem. Ilyenkor nehéz megmondani, hogy mi voltunk a bénák vagy olyan helyet erőltettünk ahol nem voltak ott a halak.
egy stonefly

A tavaly áprilisi pecám sokkal jobban sikerült, de az hetekkel később volt így nem reális az összehasonlítás. Azt hiszem mindent elmond az alábbi kép: Neoprén melles+ 2 aláöltözet , hogy ne fázzunk a 6C fokos vízben, míg közel egy éve sima lélegző melles plusz egy aláöltözetben horgásztam.


Másnap a két új szerzeményem betörése volt a cél. Délelőtt a 13 lábas tenkara botommal próbáltam a nimfákat úgy vezetni, mintha francia nimfáznék. Sima betlinek bizonyult a délelőtt. Szinte még halat sem láttam a néhány domin és márnán kívül.

Délután pedig az új Redington Dually Switch bot kapott lehetőséget a bizonyításra. Az alsóbb szakaszokon a meder egyenletlen, a jobboldali sekélyesből kell átdobni a mélyebb túlparthoz. Mivel nem vagyok egy dobóművész, így a switch bot ideális társ lehet számomra a szélesebb folyókon ( a Dunára szánom jászok, paducok, balinok és titokban a márnák ellen). Nekem még alig fut ki a running line, de most ez is elég volt, hogy néhány halat kitereljek egy fotó erejéig.
elkapta

ez is meg lesz
 Egyre romlott az idő, megkaptuk az esőt is a nyakunkba. Reggel -3C-ra ébredtünk, s napközben is többször láttuk a leheletünket. Kicsit bíztunk abban, hogy a felhős idő óvatlanabbá teszi a halakat, de ehhez meg kellett volna találnunk őket. Nagyon lent lapulhattak...

Mi csak gyógyítani jöttünk az éhségünket, s erre tökéletes volt a két nap. Volt már jobb pecám is ezen a vizen, de most erre volt szükségünk a több havi szomjúzás után.
teljesen leszálltak a felhők
ps) Hazafelé Celjénél már havazott is egy kicsit...

Köszönet Tominak a fotókért!