2016. március 18., péntek

Drága Matyi!

Soha többé nem hallom amint motoroddal szenvedve mászod meg a murvás hegyoldalt, s töröd meg a békés völgy csendjét. Nem állsz meg mellettem szuszogva, tolod fel a sisakod napellenzőjét. Megjelenésed mint  Kvasztics Fedoré.  Vagy Emir Kusturica filmjeinek hőse áll előttem? Soha nem tudtam eldönteni...

Hogy vannak a halak? - kérdezted.
Hogy vagy Matyi? - kérdeztem.

Már évek óta izgultunk, mi lesz veled. Nem sikerült attól a nagy pocaktól megszabadulni évek óta. Hiába nagy a szíved, ahova mindenki belefért! Hiába a töltötted a friss levegőn életed javát, másra is kellett volna vigyázni drága Matyikám!! Hiányozni fogsz a patak partjáról...

A Gaja-patak elvesztette az őrzőjét...

Nyugodj békében Matyikám!!

2016. március 16., szerda

Jó lesz a Pitralon is ...


Nem bírtam ki.

A naptárban hivogatóan kacsingatott Március idusa, s elkezdtem szervezni egy szlovén túrát. A hónap elején hatalmas esők jöttek, a vízhozam 60m3 / sec-re emelkedett a szokásos 10-15m3 helyett. De én nem izgultam mert tudtam, hogy ha minden kötél szakad a Dreta akkor is jó lesz :) . Egy héttel az indulás előtt Rudi azzal bíztatott, hogy a víz a hétfői érkezésünkre pont jó lesz. Ok, a vízzel nem lesz gond, de pont egy komolyabb lehűlésbe futunk bele.

Mindegy, egy alkoholista sem válogat ha kell a cucc :) Volt katonák mesélik, hogy anno a szörnyen furcsa illatú Pitralon is elfogyott ha sokáig nem jutottak ki. Isten ments, hogy a Szavinját vagy a Dretát ehhez az ikonikus pipere holmihoz hasonlítsam.



Mikor megérkeztünk ilyen gyönyörű napsütésben volt részünk, ám már nem futott 10C fölé a hőmérő higanyszála (hahaha... már évek óta nem láttam hagyományos hőmérőt, csak digitálisat ). Szerintem van olyan fiatal olvasó aki már csak hőmérő appokból tájékozódik.
Felirat hozzáadása



Nekem az első nap egész jól sikerült, a hosszú nimfás botomat ragadtam magamhoz és hamar megfogtam a magam szivárványosait. Nem tartottunk ki sokat egy-egy helyen, alig mutatták magukat a halak, csak sejteni véltük a helyüket. Aztán vagy ott voltak a halak ahol vezettük a nimfáinkat vagy nem. Ilyenkor nehéz megmondani, hogy mi voltunk a bénák vagy olyan helyet erőltettünk ahol nem voltak ott a halak.
egy stonefly

A tavaly áprilisi pecám sokkal jobban sikerült, de az hetekkel később volt így nem reális az összehasonlítás. Azt hiszem mindent elmond az alábbi kép: Neoprén melles+ 2 aláöltözet , hogy ne fázzunk a 6C fokos vízben, míg közel egy éve sima lélegző melles plusz egy aláöltözetben horgásztam.


Másnap a két új szerzeményem betörése volt a cél. Délelőtt a 13 lábas tenkara botommal próbáltam a nimfákat úgy vezetni, mintha francia nimfáznék. Sima betlinek bizonyult a délelőtt. Szinte még halat sem láttam a néhány domin és márnán kívül.

Délután pedig az új Redington Dually Switch bot kapott lehetőséget a bizonyításra. Az alsóbb szakaszokon a meder egyenletlen, a jobboldali sekélyesből kell átdobni a mélyebb túlparthoz. Mivel nem vagyok egy dobóművész, így a switch bot ideális társ lehet számomra a szélesebb folyókon ( a Dunára szánom jászok, paducok, balinok és titokban a márnák ellen). Nekem még alig fut ki a running line, de most ez is elég volt, hogy néhány halat kitereljek egy fotó erejéig.
elkapta

ez is meg lesz
 Egyre romlott az idő, megkaptuk az esőt is a nyakunkba. Reggel -3C-ra ébredtünk, s napközben is többször láttuk a leheletünket. Kicsit bíztunk abban, hogy a felhős idő óvatlanabbá teszi a halakat, de ehhez meg kellett volna találnunk őket. Nagyon lent lapulhattak...

Mi csak gyógyítani jöttünk az éhségünket, s erre tökéletes volt a két nap. Volt már jobb pecám is ezen a vizen, de most erre volt szükségünk a több havi szomjúzás után.
teljesen leszálltak a felhők
ps) Hazafelé Celjénél már havazott is egy kicsit...

Köszönet Tominak a fotókért!