egy tökéletes hétvége - szombat

 Szombat reggel fél ötkor ébredtem, a kis gumis botom már össze volt rakva , csak megragadtam és már kint is voltam a faházam mögötti már megkotort csatorna részre. A sügereket a csatorna széleben sejtettem a megmaradt növényzetben. Az első 1 órában 5 kis csíkos vitézt emeltem ki, az utolsót éppen időben... egy közel másfél kilós csuka kívánta meg az én kis halamat. Sajnos a sügereknél továbbra sem tudtam a 10-12cm fölé menni, el is ment a kedvem a fotózástól.

Közben megérkezett Viktor barátom, átnyergeltünk a kisebbik tóra, hátha az Ő helyismeretével megtaláljuk a sügereket a "csónakkikötő" környékén. Neki elkezdtek beesni nano gumikra a csukák, nekem 1 bugyli jött. Úgy döntöttünk, hogy míg meg nem jönnek a barátaink addig a hátsó nagy tóra megyünk át, ott akaár szép csukákat is foghatunk. Botcsere, pulse 5-20gr, kicsi zauber 2000 orsó 0.1-es PP piros színű fonott volt a felszerelés a csukák ellen, s persze nagyobb twiszterek, gumihalak és nehezebb jigg fejek az újra feltámadó szél miatt. Viktor elmesélte merre vannak a tóban a törések, de amíg én próbáltam ráérezni Ő több csukát és ezt a szebb sügeret varázsolta ki.

 Tovább álltunk, újabb twisztert tettünk fel. Nekem volt néhány lekövetésem, Viktor fogott néhányat mellőlem majd tovább állt egy sarokkal. Na ott aztán elszabadult a "pokol". Barátom már fogott néhány szép halat, de ott akkor elkezdett fohászkodni. Mi már csak akkor értünk oda mikor a fenevad a szákban pihent.

Viktor és az 5kg

A tavon én még mindig csuka nélkül voltam, csalit cseréltem Viktor tanácsára. A fenevad is egy sárga twisztert kívánt meg így reggel. A következő szakaszt már a "tuti" csalimmal kezdtem megdobálni, mikor egy hatalmas rablásra lettem figyelmes épp dobstávolságban. Már nem is hittem , hogy én itt halat foghatok.... valami hiányzott. Tíz perc múlva már tovább akartam állni, de még adtam magamnak néhány esélyt. A parttal párhuzamosan elobtam az említett rablás fölé, engedtem a twisztert a fenékig majd lassan megindítottam a sárga YUM gumit. Két tekerés után jött egy lassu elneheződő kapás. A csukám addig nem is közdött míg a lábamhoz nem húztam, mintha értetlenkedne a történteken. A szaltók elmaradtak, de négy-öt kirohanást és fékhúzást azért produkált a hal. Türelmes fárasztás után Viktor barátom megmerítette a halat, mely rövid pergető, legyező horgászatom eddigi legnagyobb hala lett.

a csukám

Ebéd előtt a tó még adott három méret körüli csukát, szépen bejártuk a tó északi végét is s sokat beszélgettem a srácokkal. Visszasétáltam a sügerem botomért, gondoltam ennyi csuka után már itt az ideje tovább keresni a sügereket. Jól szórakoztam avval, hogy a felnőtt növényzet "ablakaiba" ejtegettem a kicsi gumihalakat és szép vörösszárnyúakat és sügereket szedtem ki.

egyen sügér,  a nagyok elkerültek

vér vörös

 

Ebéd után volt még egy kis időnk visszalopakodtam Zalan barátommal ( http://www.sugertanya.hu/) a csatornához, vérkeszegeket fogdosni. Itt jött még nekem a sügerek, vörösök mellett egy méret alatti balin, majd egy mini jiggre kötött naracs marabu léggyel fogtam még egy sügeret.

a balin


Remek napot fogtam ki, megfogtam életem csukáját, első pergetett vörösszárnyú keszegeimet, sügereket, csukákat és egy balint. Hazafelé volt még egy kis időm, gondoltam néhány domival felteszem a koronát a szombati napra. Két pergetett domi után megfogtam életem első jászkeszegét, de nem tudtam lefényképezni mert épp akkor kaptam egy hívást, szóval inkább útjára engedtem halamat.

a nap végi domi



Igazán változatos teríték sikeredet ezen a szuper szombaton!!!

Egy tökéletes hétvége - péntek

Múlt héten pénteken, sikerült 1 nap szabadságot kivennem, hogy másik kedvenc hobby-mnak éljek néhány órát. Reggel 8 órakkor már össze is szereltem a szörfömet, az egyik kedvenc North Ram 8.4-es vitorlámmal a parton vártam a szelet. Néhány perc múlva már a vizet hasítottam , s kerestem a tó közepén az ideális szelet. Kissé erősödött a szél, már nem volt kényelmes a nagyobb vitorla így a parton rövid szerelés következett és egy mérettel kissebbel ( 7.3m2)  már újra a vízen voltam. Azon a délelőttön nem volt nálam gyorsabb , de csak azért mert az igazán jók nem értek rá ( itt is van bőven mit tanulnom ).

Délután háromkor rövid randi a feleségemmel, ebéd és kv. Még egyszer megkérdeztem, hogy akarja e édes kettesben eltölteni a Szent-Iván éjszakáját a mesés Robinsonon, de nemet mondott, félt az időjárástól ( nem jött be, gyönyörű időnk volt, többen szénné égtünk... a polár becsapja az embert, MINDIG kenjétek be magatokat magas UV védelmű naptejjel, ha horgászni mentek).

Este érkeztem meg, a házigazdák mint jóbarát üdvözöltek ( néhány szép napot már eltöltöttem náluk ), megkaptam a 9-es faházat újra ( lassan 3. otthononom lesz ?  :) ).
Gyorsan összedobtam a Daiwa megaforce jigg botomat  ( 240 2-14gr ) és zsebre vágtam a mini kopytos dobozomat, irány a sügértanya!!!

A vízben azonban alig volt szabad hely a csatornán, nem igazán lehetett megdobni a helyeket pedig folyamatos sügér rablások voltak a növények közt. Legyezésről meg szó sem lehetett mert a szél nem csillapodott.

A kicsi tó bal felső sarkát vettem célba ahol egy régebbi vihar bedöntött egy nagyobb fát. A fa mellől 3 sügér , egy bugyli és egy méret körüli csuka jött.




3-ból egy, sajnos ez volt az egyenméret



a bugyli... a méretesről már nem tudtam jó fotót készíteni

Végül, mire lement az Nap az idei egyik leghosszabb műszakja után, már a szél is lecsendesedett, kisimult a víz, s igazán szép kép tárult elém. Talán ez a kis videó valamit átad a gyönyörű naplementéből.

Kárpótlás.... mert megérdemlem :)

A szombati kudarc után kellett egy jó kis peca...

Ma hétfő reggel nem én voltam a reggeles a bankban, elvittem a levágott füvet a zöldhulladék lerakóba, majd lenéztem a kis fővárosi patakomhoz. Hát nem voltam boldog, mert a kotrógépek dolgoztak és emberek horták a fémrácsokat a patakba...

Alig vártam a munka végét, mert úgy gondoltam azért egy próbát megér az alsó rész is... Este 6 után tettem le az autót, majd irány a víz. Az alsó szakasz igen kakaós volt, gondoltam ha nem lesz kapás 20 dobás után akkor a felejtő...

A 11. dobás tán azonban egy ekkora patakhoz képest hatalmas domi ugrott szinte a kiemelés előtt álló FEFE speciál után, de nem akadt meg... Szóval úgy tűnt, hogy érdemes maradni :).

Három halat akasztottam, de kettőnek folyt a teje így úgy döntöttem, hogy most nem alkalmas az idő további horgászatra. Hagyni kell a csapatot szépen leívni, hogy legyen jövőre is utánpótlás.

Folyt a teje...

neki is... abba hagytam

mindig nálam vannak