Belly, popperek,nedvesek,fekák....s egy amur :)

Mit kívánhat magának az ember apák napjára? Biztos van aki egy láda sört vagy piros Ferrarit  kért volna, nekem elég volt egy kis kimenő. Szombat délután hívtam egyik érdi legyes kollégámat ( neki is van már egy belly boat-ja ), lenne e kedve hajnalban D1-re menni. Jól emlékeztem, hogy Ő még feketesügér szűz, így nem kellett nagyon kapacitálnom. Este felfújtam a belly-t ( egy ALDIs 3000 forintos elektromos pumpa keményre fújta a csónakomat 2 perc alatt !!! ), a zsebekbe raktam fekás és nedves-legyes dobozaimat, vastagabb tippeteket, úszó és inter zsinórral töltött legyes orsót + a 8as botomat.

Fél ötkor találkoztunk egy benzinkúton, s hajnali ötkor már a vízen voltunk. A nap már rásütött a tóra, de még a nád töve árnyékban volt. Itt volt az idő bevetni a poppereket ( ezek nem a sajátjaim, vettem még ezeket).



első popperes halam, még egy követte



Tamás is megfogta első fekáját 

 Amint jött fel a Nap, úgy tűnt egyre kevésbbé hatékonynak a popper ( vagy én voltam egyre bénább ). Az őrjáratozó fekákat már nem érdekelte a béka utánzat , Ők már a kishalakra vadásztak. Ekkor sikerült egy kisebb őzszőr streamerrel becsapnom a harmadik halamat is. Tamásnak a montana jött be, így én elővettem a kedvenc kis fekete nedves legyemet, hátha itt is működik. Meglepetésre az amúrokat jobban érdekelte ez a légy, pedig köze sem volt hínárhoz. A felszínen lassan, szaggatottan húzott legyemre többen startoltak, mintha domik lettek volna :).

komoly kirohanásokat tett

a benyelt légy

 Aztán megfogta ez a kis légy az első feketesügerét is, lassan a WB mellett ez lesz a második légy amiből mindig lesz nálam...

látott halat fogtam léggyel

visszaengedés

búcsú

pá-pá

nem siet

lassan el...

 Délre hazaígértem magam, így 10:30-kor vissza kellett indulnom. Egyben lenyomni egy nagy etapot a bellyvel nem egy egyszerű fizikai teljesítmény, lassú és unalmas. Mielőtt kikötöttem volna, láttam még néhány vöröst napozni, rájuk dobtam s a bevágánál a 8-as botom meg is reptette szegényt :(.

univerzális a légy... 1 nap 3 halfaj

Amit eddig szerettem a feketesügér horgászatában az az igazi vadászat. Közel lopózni hozzá s kifigyelni a viselkedését ( mire vadászik, hol vannak a területének a határai, mennyi idő alatt jelenik meg egy adott helyen s ott hogyan viselkedik ), majd a rejtek helyről megpróbáljuk horogra csalni. Sajnos a belly-ben ülve ez a magaslati előny elvész, s sokkal idétlenebbül mozgunk a hal közegében. De ha az ember egyszer rájön a titokra, akkor biztosan ki lehet azt az előnyt használni, hogy olyan helyeket is meg lehet dobni ami partról elérhetettlen.

Zagyva...életem domija

Az árvizi védekezés után s az igazi nyár előtt volt egy "lyukas" napom. Azon morfondíroztam, hogy nyakamba kapom a belly-t és irány a D1 vagy a Sió. Ekkor hívott Joci barátom és a Zagyvára invitált. Másnap hajnalban már kettőnk allatt zabálta a kilométereket az autó. Már régen horgásztunk együtt, akkor egy zagyvai betlit tudtunk közösen felmutatni. Az autóban derült ki, hogy az alsó szakaszon a Zagyva kint van a füvön, így nem sok jóval kecsegtetett a csütörtöki kaland. Ekkor azt gondoltam, a Sió jobb választás lett volna...

Az első helyen láttuk, hogy el van eresztve a víz. A zsilip alatti víz rohant, s közel sem volt tiszta, így felfelé indultunk. A mederben max térdig ért a víz, míg a szélben 50-60cm volt a mélység. Én a legyes botot választottam, míg Joci barátom a pergető botja mellé tette le a voksát ( próbálta volna máshova :) nincs is legyes cucca....MÉG ).
Eléggé izzadságszagúra kerekedett az első szakasz a számomra, mert egyre erősödött az északi szél, így az #5-ös botomnak sem vettem nagy hasznát a felfelé gázolás során. Sajnos még életre utaló jelet sem láttunk, pedig valahol ott kellett volna lennie a domiknak és a zagyvai balinoknak.

Feljebb néztünk, itt egy spori már megfogta a maga nagy domiját s lassan készülődött, míg én továbbra is úsztattam a magam nedves legyeit, streamereket és nimfákat. Miközben láttam halakat fordulni, semmi eredménye nem volt a legyeimnek. Még a sokat bizonyított nedves legyem is betlizett :(.

Mielőtt tovább indultunk volna, kaptam telefonos segítséget :) Ha látok mozogni halat, akkor ne adjuk fel és dobáljunk míg szóra nem bírjuk a vizet. Pergető botra váltottam ( St Croix 1-7gr, nanfil 0,04 és Daiwa Lexa 1500 ) és leúsztattam egy Salmo Hornet BT-t , majd a sodrás szélén lassan visszahúztam. Életem domiját akasztottam, aki nem nagyon forszírozta a védekezést sajnos. A kb 44cm-es domit simán "kitekertem" a 0,04-es nanoval a zúgón keresztül. Egy 25cm-es sebes nagyobb ramazurit csinál, mint amit ez a domi művelt.


szép nagy :)

A fenti részeken volt még több lekövetésem, fogtam az aprajából néhányat, de a reggeli "nagy" attrakciót már nem sikerült meghaladni.

az átlagos domik fentről

A jólvégzett munka örömével ültünk be egy helyi fogadóba, s a ropogós kacsamell párolt káposztával méltó volt a nap befejezéséhez. Abban maradtunk Joci barátommal, hogy legközelebb vagy az Ipolyt vagy a Siót vesszük célba ( hogy utánna megint a Zagyva legyen a célpont ).

szemét nélkül nincs hazai folyó... ennek eltakarítása nem a vízkezelő dolga?

szép ahol még a természet az úr

kicsit kakós, de már horgászható

meredek part... nem a folyó ásta magát ennyire mélyre :(

békés falu

Halmentés a Dunán

Gondoltam ideje lenne időben felkészülni az idei rekord árvíz után a dunai halmentésre. Hirtelen felindulásból írtam a környékbeli halászati jogosultaknak, mikor-kire lenne szükségük. A négy szervezett közül csak egy válaszolt a levelemre, s szükségük is lenne a segítségünkre ( mármint a horgászok segítségére ). Ha eljön az idő akkor majd megírom, ki-hol tud segíteni a halászoknak.

Sajnos a következő 2 hétben nem leszek itt a Duna mellett, de ha lehet akkor a két fiammal részt fogunk venni a halmentésben. Majd  megírom, mikor és hol lesz szükség a dolgos kezekre.

Akik pedig nem mentették a halat ( pedig kötelességük, nem csak joguk a horgásztatás ) azok pedig felkerülnek a virtuális szégyenpadra....