2014. március 24., hétfő

Már a sügerek sem vigasztaltak...

Jó ideje terveztük az első idei legyezést a barátaimmal, de a helyszín képlékeny volt. Két malomkő közt őrlődtem: Zagyva ? Sió? Zagyva? Sió? Z..?  Aztán az élet döntött, az egyik társamat beszippantotta a munkahely még szombaton is , így a Siót gurította a sors. Gyorsan beszereztünk minden elérhető infot-t, milyen legyek lesznek a nyerők s merre vannak most a giga domik. 

Sajnos péntek estére a politikusok meghozták a hetek óta halogatott döntésüket és megnyitották a zsilipeket, keresztül húzva a számításunkat. Nem értem miért kellett heteket várni, mikor a Balaton már jócskán a felső szabályozási szint felett állt? A várható tavaszi szelek mellett a Zala vízgyűjtőjén folyamatosan esett, veszélybe sodorva a déli partot. Az álmos könyv szerint ez semmi jót sem jelent, de mi még hittünk a mesében és a hétfői munkakezdésben. De a vizügyesek is kommunista szombatot tartva megengedték a Siót. 

Szombat reggel úgy indultam neki a túrának, hogy benézek elsőre Aligára és ha a kollégák szerint érdemes vallatni a Siót a +40cm víz ellenére akkor utánuk megyek.

Kellemes időben érkeztem le a vízhez, csak a Forest Gump ringatózott a vizen s két békéshalas horgász próbált dévéreket és bodorkákat fogni a hosszú mólónál. Én a hajó mellett kezdtem a vizet vallatni kis gumihalakkal s hamar jelentkezett az első kis vitéz is.

az első csapó

Sajnos hiába mentem tovább a többi (eddig jónak vélt) helyen üres volt a víz ... vagy csak az ottani lakosoknak  nem  jött be az a csali és vezetési mód ami a hajónál igen? Ezt soha nem fogjuk megtudni...

A barátaim visszatértek a Sió partjáról - miután megáztatták a legyeiket s a gázlónadrágjukat - s kibiceltek kicsit. Nekem nagyon unalmas volt a hajó mellől szedegetni a sügereket, nem volt valami inger-gazdag sem a környezet, sem a teríték.  Én aznap nem sügereket akartam fogni, hanem legyezve partra terelgetni néhány domit... Ennyire hamar még nem fejeztem be magamtól egyetlen horgászatot sem...

az egyik legszebb példány aznap

Autóba vágtam magam és meglátogattam az egyik barátomat, jót beszélgettünk s közben leellenőriztük a kezelésében levő vizet. Hála Istennek a sétánk eseménytelenül ért véget, nem kellett senkit sem megbüntetni... Manapság ez felér egy lottó ötössel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése