Négy nap a Zalán... és a bonusz hal

A két ünnep között nagy terveim voltak, még nem szánndékoztam szögre akasztani a legyező botjaimat, de a pergető cuccokat sem. Gondoltam minden nap lopok egy kis időt a gyerekektől, a különböző gyerekprogramok közt és kinézek a város közeli vizekre.

Első nap a Gébárti víztározót néztem ki célpontnak, itt még nem sikerült pergetve halat fogni. A helyiek szerint csuka van a partszélben, a törésnél bent süllők őrjáratoznak, míg a balinok nyáron dobástávolságon kívűl mókáznak. Sügerekről nem szólt a fáma, de gondoltam azért sem, mert mindneki pontyozik vagy fél kilós villantókkal csukázik. Majd én megmutatom a vidékieknek, milyen a Fővárosi DS huszár!!

Az idő nem volt ideális, de a terep igazából sügér gyanús. A part szélén kis nádasok, bedőlt fák és fél-egy méteres mélység. A kis öblöt átszeli egy gyaloghíd ( tilos róla a horgászat ) melynek a lábánál már 2 méter a mélység és a melegvizes ( termál ) vezeték szivárog, így ott hemzsegnek a babahalak. Na én ilyen körülmények közt töltöttem el két órát eredménytelenül. Na de semmi gáz, van még négy napom, s itt a Zala.


Másnap legyes bottal indultam megleckéztetni a Válicka és a Zala sügereit. Az idő ekkor kissé morcosabb volt, de a víz tiszta és nem nagyon gyors, szóval ideális körülmények vártak. Nem akarom bő lére ereszteni, küzdöttem rendesen a bozóttal, igyekeztem óvatosan megközelíteni a mélyebb részeket. Vesztettem néhány legyet, de ebben a dzsungel-pecában mindig benne van ez is ( talán ezért is szeretem, lehet megint kötni új legyeket ). Amint felfelé haladtam egyre furcsább érzés fogott el, majd néhány perc múlva ez konkretizálódott is... Egyre büdösebb volt a víz, mintha a Gaja partján jártam volna Fehérváron...

Mentem egyre feljebb, már nem is próbáltam dobálni, mert tudtam, hogy ez a szennyvízbemlőből jöhet. Egyre határozottabb szag mutatta az utat, s ezt találtam:




Itt összeraktam a cuccot és hazafelé vettem az irányt. Arra az elhatározásra jutottam, hogy megnézem a felső Zalát is, van e arra élet vagy sem.

Már két napja gyűjtögettem a pofonokat, idén alig volt NFLS pecám, most meg már gyorsan a másodiknál járok két nap alatt :). Úgy gondoltam, az andráshidai bukónál csak sikerül egy süllőt vagy domit fognom, feltettem egy 6cm DS csalit a kis Megaforce botomra aztán hajrá!!  Az ötödik dobásra meg is volt az első kapásom, szépen megrángatta a bot spiccét én bevágtam... rúgott is vissza a hal, én kicsit fárasztottam majd meg akartam nénzni: a felszínen fordult egyet majd elment. Széles , ezüst oldala volt az elment halamnak igy tuti nem pisztráng, elsőszámú gyanusított egy domolykó, míg kettes számmal talán balin ( talán megnyerhettem volna Atyafi Balinversenyét is !!! ).

Még volt egy maszatolós kapásom ( talán kis sügér ), de félóra után tovább álltam Bagod felé. Felfelé indultam a folyón, kis gumihalakat és férgeket használtam hogy elérjem a folyó fenekét az ismert gödrökben. Azért , hogy ne veszítsek sok időt, csak 5-8 dobást adtam minden ismert gödörnek mert minnél messzebbre akartam eljutni felfele. Mondanom sem kell, itt sem sikerült halat fognom a saját felszerelésemmel.

Egy jó kis gödörnél egy beszakadt úszós szerelékre lettem figyelmes, de nem nagyon zavart a dobásnál így elsőre meghorgásztam a gödröt, majd bementem a cuccért.





Meglepetésemre egy kb 15cm kis domolykó volt a horgon , nagyon kifáradva. Gondolom nem ez a kis hal szakította be a "kolléga" bőven vadölő szerkóját, kis videózás után máris szabadult a "zsákmányom".
Szóval három nap, három betli.... helybe megyek a pofonokért :(

Negyednap célba vettem Zalacsányt, gondoltam ott több babér teremhet számomra. Igen szépen felduzzad itt már a folyó, erős a sodrása nem is volt sok esélyem a max 5gr-os jigg fejekkel.  De itt találkoztam egy barátommal akivel egy jót beszélgettünk s közben elvitt egy mélyebb, lassabb részre ahol nőttek a fogási esélyeim. Itt sikerült egy méret feletti csukát akasztanom, de sajnos kivétel előtt elment. A legnagyobb csalim a Mann's 4.5-es gumihala volt, s a jaxxon jigg nem akadt rendesen a termetesebb csuka pofájába. Így is szerencém volt, mert előke nélkül egy sima 16-os monoval horgásztam...

Négy napból négy betli... nem rossz sorozat, ha az ember a lúzerekre tesz :( . Ebben benne vagyok én is rendesen, valószínűleg rossz módszerekkel, rosszúl vállasztott célhalakra horgásztam rossz időben. De ebből is lehet sokat tanulni. Tavasszal , Zalacsánynál biztosan erősebb szerkóval kell menni, nagyobb gumicsalikkal és fejekkel a süllők és csukák ellen ( de ne hagyjuk otthon a felszíni csalikat sem , mert akkor már a domik is éledeznek ám !! )

Ötödik nap hazafelé Zalaegerszegről, megálltunk a Velencei tónál, mert a srácaimnak a Jézuska egy-egy Berkley pulse 2-8gr botot hozott "tekerős orsóval ". Drop-shot horgászatot rendeztünk egy fél órára a vitorlás kikötőben, hátha horogra akad egy kis sügér. Áron fiam utánozta Apát, ellenben Kolos mindent jobban tudott :) . Kolos úgy röptette kifelé a csalit, hogy ha sügért nem is fogott most, balint tutira fog majd a nyáron :).



Családfői tekintély helyreállítója



és a boldog visszaengedő

PS) ....és az évnek még mindig nem volt vége...