"Ellenség ha elődbe áll,
hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabad napját,
egy, ki végzi szolgálatját,
egy, ki népet ingyen oktat,
egy, kit úszni vízbe dobtak,
egy, ki magva erdőségnek,
egy, kit őse bőgve védett,
csellel, gánccsal mind nem elég, -
a hetedik te magad légy"
A hétvégén rendezték meg a MOHOSZ VII. legyező bajnokságát a vasi Gyöngyös és Pinka patakon. A verseny előtti napokban telepítettek pisztrángokat Hoitsy György úr telepéről, s a verseny végéig általanos tilalmat rendeltek el. Talán az is igaz, hogy most voltak eddig a legtöbben ( 17 versenyző ) annak ellenére, hogy a legyes társadalom továbbra is megosztott . Jelen pillanatban két szervezet is képviseli a hazai legyeseket: a MŰHOSZ melyet néhány elszánt legyes hozott létre évekkel ezelőtt és működteti
hét legyen, kit előtalál.
Egy, ki kezdi szabad napját,
egy, ki végzi szolgálatját,
egy, ki népet ingyen oktat,
egy, kit úszni vízbe dobtak,
egy, ki magva erdőségnek,
egy, kit őse bőgve védett,
csellel, gánccsal mind nem elég, -
a hetedik te magad légy"
A hétvégén rendezték meg a MOHOSZ VII. legyező bajnokságát a vasi Gyöngyös és Pinka patakon. A verseny előtti napokban telepítettek pisztrángokat Hoitsy György úr telepéről, s a verseny végéig általanos tilalmat rendeltek el. Talán az is igaz, hogy most voltak eddig a legtöbben ( 17 versenyző ) annak ellenére, hogy a legyes társadalom továbbra is megosztott . Jelen pillanatban két szervezet is képviseli a hazai legyeseket: a MŰHOSZ melyet néhány elszánt legyes hozott létre évekkel ezelőtt és működteti
; s a nemzetköti tagsággal rendelkező MOHOSZ.
A jelenlegi szabályok szerint e verseny első három helyezettje kapja meg az esélyt a jövő évi világbajnoki szereplésre, talán ennek is szólt a nagyobb érdeklődés. Ám én csak újra egy jót akartam horgászni a Gyöngyösön és a Pinkán , mely az első pisztrángot adta.
Több nimfát kötöttem ( nehezet és könnyűt ) és a tavalyi tapasztalatokból kiindulva kötöttem néhány Wooly Bugert is ( a Pinkán 6 sebest adott egy éve ). Egy év alatt eljutottam addig, hogy a felszerelésem egy chest-pack-ben elfért. A szállásunk nagyságrendekkel jobb volt , a felsőcsatári úttörő szállás ( édesapám is üdült benne 60 évvel ezelőtt ) helyett egy szöllőhegyi vendégházban ( melegvíz, törülköző, ágynemű minő luxus ).
Péntek este sorsolás, nekem a Gyöngyösön sikerült kifognom az egyik legjobb rajthelyet ( 11. majd a utána a 12. ) , de a Pinkán a 3.-as rajthely nem kecsegtett semmi jóval ( tavaly nem sok hal jött ). Szombat reggel 5.20-kor ébredtünk, 6.15-re értünk ki a vízhez, s rövid megbeszélés után mindenki elfoglalta a rajthelyét.
Rajt 7.00, s közel 5 perc múlva ( első gödörben leakadt a nehéz nimfám) már meg is akasztottam az első sebesemet egy WB-el, de sajnos kívűl akadt. Ez szabálytalan , nem számít a versenybe. De hát mit bántam én, mikor még előttem volt közel 2*másfél óra, s jól indult a verseny !
Hát nem így történt. A víz kissé zavaros volt az előző napi esőtől , hidegfront már bette a lábát így a halak lefeküdtek a gödrök mélyére. A nehéz nimfáim leakadtak , így folyton elszúrtam az ígéretes helyeket de a színek sem stimmeltek, mert a természetes barna, olív színek nem keltették fel a halak kíváncsiságát. Szóval az első tanulság az, hogy a nehéz nimfáknak ithhon inkább rikító színekben kell pompázniuk ( fehér, naracssárga, piros ), míg a könnyebbek legyenek természetes színűek. Nekem ez fordítva volt meg a nimfás dobozomban. Szóval a következő 3 óra csak a küzdelemről szólt , egyre nagyobb volt a nyomás és rossz döntéseket hozztam. Meg kell tanulni ilyenkor leállni, elemezni a helyzett és alkalmazkodni a körülményekhez, a vízhez.
Az első forduló után kiderült, hogy többen betliztek ( sebes pisztráng 10pont, domolykó 2pont, egyéb hal 1 pont ) így nem éreztem magam már annyira bénának. Az is megnyugtatott kicsit, hogy a tavalyi bajnok jött utánam aki szintén nem fogta halálra magát az én szakaszomon , talán 2 halat fogott.
Délután a Pinka volt a cél. Az én szakaszomon alig volt néhány nagyobb kő, bedőlt fa egy szál se. A víz nagyon tiszta volt, itt nyoma sem volt már az esőnek és lassabb is volt a Gyöngyösnél. Előkerültek a könnyű nimfák, de sok esélyt nem adtam a halfogásra ( most átkoztam egy kicsit pillanatot mikor idejöttem, míg két barátom a Jósfára ment horgászni ). Mivel a víz kicsi volt és tiszta , ezért igen óvatosan kellett mozogni a vízben és lépésről lépésre át kellett vizsgálni a patak két szélét ahol kissé áttetsző volt, s több kő és gyökér tartogatott némi búvóhelyet a reménybeli pisztrángoknak. A víz tovább tisztult, kapás nulla. Úgy döntöttem, hogy itt az idő lecsrélni a nimfákat valami nedves félére és még messzebbről kellene horgászni. Feltettem az én kis ronda fekete nimfámat/nedves legyemet ebben soha nem csalódtam eddig.
A jelenlegi szabályok szerint e verseny első három helyezettje kapja meg az esélyt a jövő évi világbajnoki szereplésre, talán ennek is szólt a nagyobb érdeklődés. Ám én csak újra egy jót akartam horgászni a Gyöngyösön és a Pinkán , mely az első pisztrángot adta.
Több nimfát kötöttem ( nehezet és könnyűt ) és a tavalyi tapasztalatokból kiindulva kötöttem néhány Wooly Bugert is ( a Pinkán 6 sebest adott egy éve ). Egy év alatt eljutottam addig, hogy a felszerelésem egy chest-pack-ben elfért. A szállásunk nagyságrendekkel jobb volt , a felsőcsatári úttörő szállás ( édesapám is üdült benne 60 évvel ezelőtt ) helyett egy szöllőhegyi vendégházban ( melegvíz, törülköző, ágynemű minő luxus ).
Péntek este sorsolás, nekem a Gyöngyösön sikerült kifognom az egyik legjobb rajthelyet ( 11. majd a utána a 12. ) , de a Pinkán a 3.-as rajthely nem kecsegtett semmi jóval ( tavaly nem sok hal jött ). Szombat reggel 5.20-kor ébredtünk, 6.15-re értünk ki a vízhez, s rövid megbeszélés után mindenki elfoglalta a rajthelyét.
Rajt 7.00, s közel 5 perc múlva ( első gödörben leakadt a nehéz nimfám) már meg is akasztottam az első sebesemet egy WB-el, de sajnos kívűl akadt. Ez szabálytalan , nem számít a versenybe. De hát mit bántam én, mikor még előttem volt közel 2*másfél óra, s jól indult a verseny !
Hát nem így történt. A víz kissé zavaros volt az előző napi esőtől , hidegfront már bette a lábát így a halak lefeküdtek a gödrök mélyére. A nehéz nimfáim leakadtak , így folyton elszúrtam az ígéretes helyeket de a színek sem stimmeltek, mert a természetes barna, olív színek nem keltették fel a halak kíváncsiságát. Szóval az első tanulság az, hogy a nehéz nimfáknak ithhon inkább rikító színekben kell pompázniuk ( fehér, naracssárga, piros ), míg a könnyebbek legyenek természetes színűek. Nekem ez fordítva volt meg a nimfás dobozomban. Szóval a következő 3 óra csak a küzdelemről szólt , egyre nagyobb volt a nyomás és rossz döntéseket hozztam. Meg kell tanulni ilyenkor leállni, elemezni a helyzett és alkalmazkodni a körülményekhez, a vízhez.
Az első forduló után kiderült, hogy többen betliztek ( sebes pisztráng 10pont, domolykó 2pont, egyéb hal 1 pont ) így nem éreztem magam már annyira bénának. Az is megnyugtatott kicsit, hogy a tavalyi bajnok jött utánam aki szintén nem fogta halálra magát az én szakaszomon , talán 2 halat fogott.
Délután a Pinka volt a cél. Az én szakaszomon alig volt néhány nagyobb kő, bedőlt fa egy szál se. A víz nagyon tiszta volt, itt nyoma sem volt már az esőnek és lassabb is volt a Gyöngyösnél. Előkerültek a könnyű nimfák, de sok esélyt nem adtam a halfogásra ( most átkoztam egy kicsit pillanatot mikor idejöttem, míg két barátom a Jósfára ment horgászni ). Mivel a víz kicsi volt és tiszta , ezért igen óvatosan kellett mozogni a vízben és lépésről lépésre át kellett vizsgálni a patak két szélét ahol kissé áttetsző volt, s több kő és gyökér tartogatott némi búvóhelyet a reménybeli pisztrángoknak. A víz tovább tisztult, kapás nulla. Úgy döntöttem, hogy itt az idő lecsrélni a nimfákat valami nedves félére és még messzebbről kellene horgászni. Feltettem az én kis ronda fekete nimfámat/nedves legyemet ebben soha nem csalódtam eddig.
 |
| egyetlen verseny halam, a hal tartásáért elnézést... nem példaértékű |
Most sem kellett, öt perc múlva a jobb oldalról feljött rá az első sebesem, s rövid küzdelem után már a szákomban pihent. Szegénykének a fején egy jókora sérülés volt, gondolom a szállítás közben vagy a befogásakor sérülhetett meg. Nagy kő esett le a szívemről, megvan az első érvényes halam! Tudtam, hogy felettem nem sok babér teremhet, így legalább megelőzhetek valakit, míg az alattam lévők biztosan fognak, mert ott több bedőlt fa és torlasz van. Ezen a rajthelyen kesőbb még elcsábúlt egy domi is erre a légyre, így már 12 pontot gyűjtöttem. Másfél óra múlva már a négyes rajthelyre álltam át, ott előttem csak 1 domi jött ki. Sajnos nekem már nem termett itt babér, az előttem végzett horgásztárs jól összejárta a terepet. Néhány küsz szedegetett, de nem volt nálam olyan finom kis légy amit le tudtak volna szedni, így nem tudtam volna tovabb pontokat gyűjtögetni.
Két hallal zártam az egész versenyt, de megint sokat tanultam a hibáimból és gyakoroltam az alázatos horgászatot. Mint kiderült, az a kis domi döntő hallá nőtte ki magát, s így szektor 4. lettem. A két forduló után így a 11.-ik helyet szereztem meg ( a kisfiam szerint tavaly is az voltam ).
Vasárnap reggel volt még egy ügyességi verseny, ahol a 10 méteres távból 3 dobásból mind betalált , de 15 méterről egy sem ( el kell járnom a budapesti klubba gyakorolni ). Külön köszönet Robinak, aki azonnal kezelésbe vett a helyszínen és tanácsokkal látott el.
Az eredményhírdetés után még volt két óránk horgászni, akasztottam egy sebest pergetve és több kapásom is volt a sekélyebb részeken. Élveztem ahogy a halak mennek a csali utan és próbálják megütni a csalit, ha akasztottam akkor hagytam, hogy leverje magát. Egyre többen jelentek meg a Pinka partján , inkább figyeltem ki hogyan horgászik. Amíg ott voltam, a pergetők több halat fogtak míg a gilisztások akik nem talalták a halakat ( alig fogtak ). Sajnos egy-két pergető csak a halért ment, volt aki 30 perc alatt megfogta a napi kvótát, s már ment is haza.
Mindegy ez is az élet része, bár én ezeken a kis patakokon addig nem engedném a halak elvitelét míg nem erősödik meg az állomány s nem alakul ki egy törzsállomány. Addig marad nekünk, hogy egyes egyesületek telepítenek és abban a 2-3 hétben ilyen nemes halakra horgászhatunk amíg hírmondó is alig marad.
Jövőre újra megyek , mert megint sikerült több embert megismernem s remélem egyszer néhány ismeretség barátsággá fejlődik.
Két hallal zártam az egész versenyt, de megint sokat tanultam a hibáimból és gyakoroltam az alázatos horgászatot. Mint kiderült, az a kis domi döntő hallá nőtte ki magát, s így szektor 4. lettem. A két forduló után így a 11.-ik helyet szereztem meg ( a kisfiam szerint tavaly is az voltam ).
Vasárnap reggel volt még egy ügyességi verseny, ahol a 10 méteres távból 3 dobásból mind betalált , de 15 méterről egy sem ( el kell járnom a budapesti klubba gyakorolni ). Külön köszönet Robinak, aki azonnal kezelésbe vett a helyszínen és tanácsokkal látott el.
Az eredményhírdetés után még volt két óránk horgászni, akasztottam egy sebest pergetve és több kapásom is volt a sekélyebb részeken. Élveztem ahogy a halak mennek a csali utan és próbálják megütni a csalit, ha akasztottam akkor hagytam, hogy leverje magát. Egyre többen jelentek meg a Pinka partján , inkább figyeltem ki hogyan horgászik. Amíg ott voltam, a pergetők több halat fogtak míg a gilisztások akik nem talalták a halakat ( alig fogtak ). Sajnos egy-két pergető csak a halért ment, volt aki 30 perc alatt megfogta a napi kvótát, s már ment is haza.
Mindegy ez is az élet része, bár én ezeken a kis patakokon addig nem engedném a halak elvitelét míg nem erősödik meg az állomány s nem alakul ki egy törzsállomány. Addig marad nekünk, hogy egyes egyesületek telepítenek és abban a 2-3 hétben ilyen nemes halakra horgászhatunk amíg hírmondó is alig marad.
Jövőre újra megyek , mert megint sikerült több embert megismernem s remélem egyszer néhány ismeretség barátsággá fejlődik.
Az a vers nagyon helyén van.
VálaszTörlésGratula! Szép helytállás!