Miután klassz kis kirándulást tettem a Bakonyban, lőttem néhány jobb képet, felfedeztem tavaszra egy-két jobb helyet, ideje volt fogni halat is. Arra gondoltam megnézem a Gaját Székesfehérvár mellett, de előtte rápillantok a beteg domikra is.
Nagyon szép idő volt, a szél kicsit fújt csak s közel 20C volt a hőmérséklet ragyogó napsütésben. Nem akartam ebben az enyhe szélben dobálni, inkább a pergető botot vettem elő. Kis felszini wobblerrel kezdtem, a nanoval még szélben is szépen lehetett dobni a könnyű csalikat. Sajnos sem beesőre, sem húzottra nem volt kapásom. Tíz perc elteltével arra gondoltam, hogy kis gumihalakra váltok hátha a bogárutánzatok helyett most ízesebb falatokra vágynak a domik.
|
az első csíkos vitéz |
A kis zöld kopytot egy 6-s 1,5 grammos jig horogra tettem fel, mert a víz mélysége az októberi esők után sem volt több 40-60cm-nél. Ezzel a kombinációval szépen magam előtt tudtam horgászni. Ha kedvem volt akkor lassan el lehetett húzni vízközt, de jobban lassítva a fenéken is lehetett vezetni az apró gumihalat.
|
jöttek nagyobbak és kövérebbek is |
|
a nagyok mindig utolsónak jöttek a gödrökből |
Fél óra múlva társaságom lett. Egy úr azért jött, hogy sügereket fogjon de az alsóbb részeken alacsony volt a víz így hoppon maradt. Látva, hogy itt azért vannak halak Ő is pergetni kezdett. Hiába tett fel apró wobblert, még fél óra múlva sem volt kapása miközben és termeltem és engedtem vissza a halakat. Ekkor odamentem hozzá és megbeszéltük, hogy mit csinál szerintem rosszul. Kapott három horgot és három különböző színű gumihalat. Elmondtam, hogy ebben a melegben most elég a vízközt elhúzni a csalit, de hidegebb időben jobb lassan horgászni, sokszor pihentetni a gumihalat az ajzaton. A gumihalakkal aztán neki is beindult a bolt, sorra fogta a sügereket s még egy 40-es csukát is akasztott. Azért nem írom, hogy méretes mert itt idén 50cm alatt nem vihető el csuka.
|
egyen méret |
|
ők egészségesek, jobban bírják mint a domik |
|
a legnagyobb, otthon megmértem a botot... 24cm |
|
jöttek, csak jöttek |
|
az utolsó példány... |
Számomra meglepetés volt, hogy nyomát sem láttam a domiknak ( míg korábban a sügereknek ). A domikkal ellentétben az összes sügér kifejezetten jó bőrben volt, s szép kerek pocakkal rendelkeztek így tél előtt. Csak remélni tudom, hogy nem a legyengült domikon híztak meg ilyen szépen.
Bő másfél óra peca után közel jártam a 40 fogott sügérhez. Annyira magával ragadott ez az élményekkel teli sügerezés, hogy 20 darab után nem is számoltam tovább. Egyre kevesebbet fényképeztem, csak a szebbekről készült néhány fotót. Ezek a meglepetés horgászatok adják a legtöbb örömöt, emléket mikor az ember olyasmit él át amire még gondolni sem mert. Kellet hozzá némi szerencse, mert nem törvényszerű hogy az ember gumihallal próbálkozzon domira ( Viktor barátom szokott így domizni sikerrel, tőle is jött az ihlet ). E hirrtelen fordulat nélkül aligha zártam volna ennyire boldogan ezt a napot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése