Korán ébredtem magamtól, autóba pattantam és irány a víz... mivel az előző esti felderítés eredményes volt, tudtam, hogy a rövid botot és könnyű nimfát kell vinni az eredmény érdekében. Az első felderített gödör fölé lopakodtam és leeresztettem a könnyű nimfámat.
Szépen visszatartottam és amin a víz sodrása meglebbentettem a nimfámat máris megvolt az első halam.
|
a remény első hala |
Mivel a második hal sem érte el a megfelő méeretet , hagytam az első gödröt majd 1 év múlva meglátjuk mekkorára nönek ezek a szép halak.
|
egy sebes és a modern kor szemete |
A második gödörben sem voltak sajnos nagyobb halak, de micsoda színekben pompáztak ezek a halacskák!!
|
a reményt hordozzák egy legyes horgásznak |
A harmadik gödör már nagyobb példányokat rejtett, s itt nem volt gond a táplálékkal sem. Látszik, hogy milyen szépen kikerekedtek a halak, s gyorsabban is nőnek mint a fenti társaik.
|
talán a legnagyobb |
|
igazán szép minták |
|
háát Ő már jól lakott , kár is tagadni :) |
Sajnos az előző bejegyzésben látott nagyobb gödröket nem tudtam meghorgászni egy igazán apró gond miatt. Városi gyerekként idén még nem találkoztam szúnyoggal, de az erdőben a patak mentén nem lehetett velük bírni. Őszintén bevallom, hogy megfutamodtam... amint elengedtem a nimfámat, csak a botos kézfejemen 5-10 szúnyog kezdett el csípni. Idén ekkor szembesültem a szúnyogokkal aki sajnos megfutamítottak. Ezekben a nagyobb gödrökben minden bizonnyal vannak méretes példányok is akik itt vészelik át a nyári hónapokkal járó alacsonyabb vízállásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése