Na de térjünk vissza a múltba, mikor a szabim alatt Tibor szakított időt arra, hogy együtt túrázzunk a vasi vizeken. A tervünk az volt, hogy a Gyöngyöst horgásszuk végig a határtól Szombathelyig, mivel a Zala a barátságtalan arcát mutatta. Mivel 2 napja esett, ezért félelmünk megalapozott volt, de felesleges. A szebbik arcát mutatta a Gyöngyös, ezért elmentünk a határhoz és közel 200m gazolás ( 2m-nél magasabb ) megtaláltuk a patakot is. Sajnos a parton friss lábnyomokat fedeztünk fel, valaki megelőzött minket!
De ha már ott voltunk akkor megpróbáltuk a patakot, sajnos hiába a sok tökéletesnek tűnő hely sehol sem adott halat a víz...
talán az akadó mögött? |
akad az akadó |
a bokrok alatt sem volt |
Ekkor egy fickó szólt, hogy 15 perc múlva inditják a turbinákat, kb 30cm-t fog emelkedni a víz. Ez még nem lett volna veszelyes, de a duzzasztott víz teljesen kakaó volt. Így arra gondoltunk, hogy megelözzük az eresztett vizet és meghorgásszuk az alsó részeket. Innentől kezdve csak futás és szenvedés volt a peca, sehol sem találtunk megfelelő vizet. Meglátogattuk a Perintet is, de a víz nem volt megfelelő. Az Arany-patak ellenben szinte teljesen kiszáradt.
A napot Tibor mentette meg egy éppen tenyérnyi domolykóval, de én sokat tanultam a nimfák használatáról, a csalik vezetésésről, a víz megközelítésésről valamint a pisztrángok lehetséges tartozkodási helyeiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése