A háromnapos hétvégén direkt kerültem a konfliktusokat, mert hétfőn reggel egy patakos peca volt betervezve. A hírek szerint a víz jól bezavarosodott, a gyerekek kedvenc reggeli italává vált így egyre inkább a pergetés felé billent a mérleg nyelve. Az elvakult legyesek biztosan megbotránkoznak, de mikor az ember ritkán jut el a vízpartra akkor néha szeretne halat is fogni. Egyszer biztosan eljutok arra szintre, hogy képes leszek legyezni egy kakaós vízben, de még nem. Mivel a héten volt telepítés s mellette egy kiadós eső ( több mint 20mm esett 24 óra alatt a vízgyűjtőn ) szerettem volna megtudni merre járnak a friss szerzemények.
Hétfőn reggel elmaradt a túra, mert vasárnap este a szomszéddal elszopogattunk 2 üveg bort, így nem ülök autóba. Ellenben délután már elég pihenő időt szedtem össze, irány a víz.
Hétfőn reggel elmaradt a túra, mert vasárnap este a szomszéddal elszopogattunk 2 üveg bort, így nem ülök autóba. Ellenben délután már elég pihenő időt szedtem össze, irány a víz.
A parkoló teljesen tele volt s írtó mázlista vagyok, hogy pont előttem szabadult egy hely. Gyorsan beöltöztem a szuper gázló cuccomba, kicsit gondolkodtam vigyek e kabátot? De aztán győzött a józan ész és magamhoz vettem ( egy barátom modta, Őket a környéken elkapta egy jobb zápor ). Megvettem az éves jegyet , most félév táján csak fél árat kellett kifizetni.
A vizet meglátva jó döntésnek bizonyult a kis pulse-t magammal hozzni, s most appró gumikkal és jig horgokkal ( lenyomott szakáll alap ) terveztem horgászni. Most áradt a patak, a víz sötét nem érdemes wobbelekkel felpiercingezni a medret.
Az első halam egy kis sügér volt, majd a híd alatt jött egy arasznyi öregebb ( nekem a kényelmes arasz 23cm ) s ekkor derült ki , hogy a gyerekeim csontig lemerítették a nap folyamán a fényképezőt ( pedig vasárnap éjjel végig töltőn volt ). Hát ezért sincs kép a halakról.
Na ekkor berobbant a VIHAR s én csak nyugodtam horgásztam tovább míg a bámészkodók és kirándulók elhagyták sietve a terepet. Ezek a lélegző mellescsizmák és kabátok nem olcsók, de segítenek abban, hogy akkor hagyd abba a horgászatot mikor TE akarod, ne mikor az időjárás.
A nap folyamán több kapásom és lekövetésem is volt, ezek többnyire kisebb sebesek voltak (20cm alatt ). Úgy gondolom nem voltak igazán éhesek, csak csipkedték a csalit. Ezekből nem sikerült most fognom, ellenben volt, hogy 10cm-es sügeret fogtam. Ebből is gondolom, hogy nem a reflexeimmel volt gond, egyszerűen nem "ettek rendesen".
Sajnos az a tény, hogy ott találtam rá ezekre a kisebb sebesekre ahol anno a nagyokat fogtuk megerősíti azt a feltételezésemet miszerint a tél folyamán ellopták a nagy halakat. A nagy öregek biztosan nem néznék el a frissen jötteknek, hogy az Ő területükön garázdálkodjanak. Viszont jó hír, hogy a zöldfülűek 4-5 nap alatt megtalálták a legjobb helyeket a vadonban.
Szóval egyedül maradtam, a kirándulók elhúztak én meg fogdostam egy pisztrángos vizen a sügereket :). Örömmel töltött el, hogy nem adtam fel némi eső és szél miatt a horgászatott, láttam a kedvenc halaimat amint lassan belakják a patakot. Mikor este kiértem a parkolóba, már csak az én fehér autóm árválkodott.
A vizet meglátva jó döntésnek bizonyult a kis pulse-t magammal hozzni, s most appró gumikkal és jig horgokkal ( lenyomott szakáll alap ) terveztem horgászni. Most áradt a patak, a víz sötét nem érdemes wobbelekkel felpiercingezni a medret.
Az első halam egy kis sügér volt, majd a híd alatt jött egy arasznyi öregebb ( nekem a kényelmes arasz 23cm ) s ekkor derült ki , hogy a gyerekeim csontig lemerítették a nap folyamán a fényképezőt ( pedig vasárnap éjjel végig töltőn volt ). Hát ezért sincs kép a halakról.
Na ekkor berobbant a VIHAR s én csak nyugodtam horgásztam tovább míg a bámészkodók és kirándulók elhagyták sietve a terepet. Ezek a lélegző mellescsizmák és kabátok nem olcsók, de segítenek abban, hogy akkor hagyd abba a horgászatot mikor TE akarod, ne mikor az időjárás.
A nap folyamán több kapásom és lekövetésem is volt, ezek többnyire kisebb sebesek voltak (20cm alatt ). Úgy gondolom nem voltak igazán éhesek, csak csipkedték a csalit. Ezekből nem sikerült most fognom, ellenben volt, hogy 10cm-es sügeret fogtam. Ebből is gondolom, hogy nem a reflexeimmel volt gond, egyszerűen nem "ettek rendesen".
Sajnos az a tény, hogy ott találtam rá ezekre a kisebb sebesekre ahol anno a nagyokat fogtuk megerősíti azt a feltételezésemet miszerint a tél folyamán ellopták a nagy halakat. A nagy öregek biztosan nem néznék el a frissen jötteknek, hogy az Ő területükön garázdálkodjanak. Viszont jó hír, hogy a zöldfülűek 4-5 nap alatt megtalálták a legjobb helyeket a vadonban.
Szóval egyedül maradtam, a kirándulók elhúztak én meg fogdostam egy pisztrángos vizen a sügereket :). Örömmel töltött el, hogy nem adtam fel némi eső és szél miatt a horgászatott, láttam a kedvenc halaimat amint lassan belakják a patakot. Mikor este kiértem a parkolóba, már csak az én fehér autóm árválkodott.
A következő napokra is esőt ígérnek az előrejelzések, így nem vár minket felhőtlen horgászat. Azonban a természet most visszapótolja az elmaradt idei csapadék egy részét, mert ezeknek a halaknak most ez a legfontosabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése